A monszunon át

Az ablak nem nyílik ki többé.
Itt bent minden olyan üres nélküled,
és előttem ellobban az utolsó gyertyaláng.
Egy örökkévalóság óta várok már,
de végre közeleg a perc.
Odakint gyülekeznek a sötét fellegek.

Át kell jutnom a monszunon,
az egész világon túlra,
az idő végezetéig, oda ahol többé már
nem esik az eső. A viharral dacolva, a
szakadék szélén, és ha már nem bírom
tovább, akkor arra gondolok,
hogy egyszer majd együtt rohanunk
át a monszunon.
És minden rendben lesz...

Egy félhold bukik alá lassan a horizonton.
Vajon rád is ugyanígy ragyogott?
És vajon megtartja, amit nekem ígért?
Tudom, hogy egyszer megtalállak.
Hallom a neved az orkán zúgásában,
és még erősebben gondolok rád.

Át kell jutnom a monszunon,
az egész világon túlra,
az idő végezetéig, oda ahol többé már
nem esik az eső. A viharral dacolva, a
szakadék szélén, és ha már nem birom
tovább, akkor arra gondolok,
hogy egyszer majd együtt rohanunk, mert
már semmi nem állíthat meg minket-
a monszunon át.

Héj
Héj

átküzdöm magam minden akadályon,
míg az ajtó mögé nem érek.
Legyőzöm, ami szembeszáll velünk,
és akkor végre eljutok hozzád.

És akkor minden rendben lesz
Akkor minden rendben lesz
Minden rendben lesz
Rendben lesz.

Át kell jutnom a monszunon,
az egész világon túlra,
az idő végezetéig, oda ahol többé már
nem esik az eső. A viharral dacolva, a
szakadék szélén, és ha már nem bírok
gondolkodni, akkor arra gondolok,
hogy egyszer majd együtt rohanunk, mert
már semmi nem állíthat meg minket-
a monszunon át,
a monszunon át.

És akkor minden rendben lesz.
Csak át kell jutnunk a monszunon,
És akkor minden rendben lesz.

Ordíts!

Felkelsz, és azonnal megmondják, hogy
hova kell menned.
Mikor odaértél, azt is megmondják, hogy
mit kell gondolnod.
Köszi, ez már megint egy klassz nap volt.
Te nem mondhatod, más meg nem
kérdezi, hogy egyáltalán akartad-e.

Nem - nem - nem - nanemnemnem - nem
Nem - nem - nem-nanemnemnem - nem

Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz.
Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is.
Ordíts! - Akkor is ha fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz.
Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is.
Ordíts! - Akkor is ha fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!

Vigyázz! Patkányfogók lesnek rád mindenütt.
üldöznek, és lesből támadva próbálnak
elkapni.
Mindenfélét ígérgetnek, amiről eddig még
csak nem is álmodtál,
és aztán már késő, hogy visszacsináld a
dolgokat.

Nem - nem - nem - nanemnemnem - nem
Nem - nem - nem - nanemnemnem - nem

Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz.
Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is.
Ordíts! - Akkor is ha fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz.
Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is.
Ordíts! - Akkor is ha fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!

Vissza a nullára. - De eljött a mi időnk,
Most megtudják, hogy kik is vagyunk!

Ordíts - ordíts - ordíts - ordíts - Most eljött
a mi időnk...

Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz.
Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is.
Ordíts! - Akkor is ha fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz.
Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is.
Ordíts! - Akkor is ha fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!

És most hallgass!

Nem! - Mert önmagad vagy.
Nem! - Mert ez az utolsó kiáltás.
Nem! - Mert iszonyúan fáj.
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
Nem! - Nem! - Nem! - Nem! - Nem! - Nem!
Ordíts amilyen hangosan csak bírsz! - ORDÍTS!

Gyónás

Minden reggel így kezdődik, az
ébresztőóra hétkor csörög, és én
most először szépen az ágyban maradok.
Mindig elkésem,
és csak a második vagyok,
hát minden győztesnek járó kupára
ráírom, hogy "Baszd meg!"
Csak egy éjszakára kellesz nekem,
és jól érzem magam így,
ez az igazság,
ne szépítsük a dolgot.
S azon gondolkodom, hogy vajon
a Mennybe jutok-e, mert
egyáltalán nem vagyok vallásos.

Hé Ördög, bújj elő,
mert láttalak ám!
Még él bennem a remény,
hogy te megértessz engem.
Hé Ördög, meghallgatod a gyónást,
s aztán beszélsz még egyszer
Istennel az érdekemben?

Sajnos olyankor is őszinte vagyok,
amikor nem kellene,
és a gyónás óta
utál a lelkész.
Tudom, hogy ez így nem mehet,
pedig nyilvánvaló, mint
az is, hogy elcsábítottam
az öcsém barátnőjét.
Rengeteg hazugságomat
elhitték már,
és bíztak az
üres ígéreteimben.
S most az kérdem magamtól,
vajon a Mennybe jutok-e, mert
egyáltalán nem vagyok vallásos.

Hé Ördög, bújj elő,
mert láttalak ám!
Még él bennem a remény,
hogy te megértessz engem.
Hé Ördög, meghallgatod a gyónást,
s aztán beszélsz még egyszer...
Hé Ördög, bújj elő,
mert láttalak ám!
Még él bennem a remény,
hogy te megértessz engem.
Hé Ördög, meghallgatod a gyónást,
s aztán beszélsz még egyszer
Istennel az érdekemben?

Kérlek ne légy túl szigorú,
adj nekem még egy esélyt - vagy kettőt,
de legalább engedd meg, hogy
angyal legyek a Pokolban!

Sa la la la la
Sa la la la la
Sa la la la la
Sa la la la laaaaaaaaaaaaa

Hé Ördög, bújj elő,
mert láttalak ám!
Még él bennem a remény,
hogy te megértessz engem.
Hé Ördög, meghallgatod a gyónást,
s aztán beszélsz még egyszer...
Hé Ördög, bújj elő,
mert láttalak ám!
Még él bennem a remény,
hogy te megértessz engem.
Hé Ördög, meghallgatod a gyónást,
s aztán beszélsz még egyszer
Istennel az érdekemben?

S ha nincs hozzá kedved,
akkor legalább
átgondolhatnád mégegyszer a dolgot.